Elhelyezkedés:

Közép-Európa délkeleti részén található ez a szárazföldi ország, mely Csehországgal, Németországgal, Magyarországgal, Szlovákiával, Szlovéniával, Svájccal és Liechtesteinnel határos. Államformája: szövetségi köztársaság, területe: 83.858 km², lakossága: 8.106.000, fővárosa Bécs (Wien). 1,7 millió lakosa Bécsben él. A lakosság 30%-a az 5 legnagyobb városok egyikében lakik (Bécs, Graz, Linz, Salzburg, Innsbruck). Hivatalos nyelve a német.

Ausztria közepén húzódik végig Európa legmagasabb hegyvonulata az Alpok. Legmagasabb hegycsúcsa a Groβglockner, mely 3797 méter magas. Legalacsonyabb pontja a Fertő tó, mely 115 méter. Leghosszabb folyója a Duna, mely 350 km-en osztrák területen hajózható végig. A Duna elkerüli az alpesi területeket. Legnagyobb mellékfolyója az Inn, szinte átöleli a Mészkő-Alpokat. Az Inn két legnagyobb mellékfolyója a Salzach és az Enns. Az Inn, a Salzach és az Enns választja el az északi mészkővonulatokat a kristályos vonulatoktól. A kristályos vonulatok déli oldala alatt folyik a Dráva és a Mura. A Dráva választóvíz is a kristályos vonulatok és a déli mészkővonulatok között. Öt főbb geológia képződményre, a Keleti Alpokra, az Elő-Alpokra és a stájerdombvidékre, a Pannon medencére, a Bécsi-medencére és a Cseh-masszívumra terjed ki. Területének 47%-a erdő, 26%-a legelő, rét, mező. 88 nagyobb tóval, 100 000 km hosszú folyó- és patakhálózattal büszkélkedhet. Természeti szépségekben az egyik leggazdagabb Európai ország.

Az Alpokról általában

Az Alpok hét ország területén található: Ausztria, Németország, Svájc, Franciaország, Olaszország, a régi Jugoszlávia és Liechtenstein. Legnagyobb részt az Alpokból Ausztria mondhat magáénak (30%). Minden tartománya részben vagy egészben alpesi tartomány. Az Alpok Európa legnagyobb kiterjedésű és legmagasabb hegysége. Kiemelkedése 70 millió évvel ezelőtt kezdődött és 2 millió éve fejeződött be. Az Osztrák-Alpok 500 km hosszú, 150 km széles és a Keleti-Alpok része. Az Alpok egyike Európa legcsodálatosabb tájegységeinek. Legfőbb vonzereje a magasra törő hegycsúcsok, a hegyvidéki falvak, a hatalmas völgyekben lévő városok. Az ökologiailag legértékesebb területeken Nemzeti Parkok létrehozásával biztosítják a táj megváltoztathatatlan szépségét.  

Keletkezése:

Az Alpok 100-60 millió éve kezdett hegységgé alakulni. Földünk legfiatalabb hegységei közé soroljuk. A geológiai ókorban (palezoikum) az Alpok helyén is a Variszkuszi-hegységrendszer hegyei magasodtak. Az ókor végére, a perm korszakban áldozatul estek az idő pusztító hatásának. Ezután egyes helyeken, mint a mai Alpok helyén is, tenger volt, a Thetys-tenger. A mai Nyugati- és Keleti-Alpok helyén szárazföld volt. Ezért két tengermedencéről beszélünk. Itt évmilliók folyamán több ezer méter üledék halmozódott fel: különböző színű mészkő, dolomit, márga, homokkő és agyag. Az üledékek összetétele mindkét tengermedencében másként alakult, ezért különbözik egymástól a Nyugati- és keleti-Alpok építőanyaga. Tehát a tengermedencékben felgyülemlett több ezer méter vastagságú üledék fokozatosan kezd felgyűrődni. A nyomóerő délről, az afrikai masszívum irányából jön és a laza, vastag üledéksort óriási erővel nyomja az északi előtér felé. Ezáltal az Alpi-tengermedence mindig kijjebb szorul és végül felszívódik. A pliocén időszakban az Alpok emelkedni kezdett és az enyhén tagolt felszínből (tönkfelszín) erős emelkedések során kialakult az Alpok mai, gazdagon tagolt magashegység-domborzata. A jégkorszakban az Alpok fokozatosan vastag jégpáncélt öltött, melyből csak a jég által élesre csiszolt csúcsai látszottak ki. Az óriási jégmezők hosszú gleccsereket eresztettek a hegyek lábai elé. A jég egyenlőtlenül tarolta le a hegyeket, a puhább kőzetekbe a mélyedések és lépcsők egész sorozatát vájta. Így keletkezett sok ezer kisebb-nagyobb alpesi-tó és így jöttek létre a több lépcsős vízesések. Az évek folyamán, a gleccserek mélyítési munkájuk során, a hegység belsejében apróbb tavak keletkeztek, a hegység lábainál pedig hosszan elnyúló, nagy és mély tavak jöttek létre. Az utolsó eljegesedés után a jégtakaró fokozatosan visszahúzódott, ami visszamaradt, az már pont úgy nézett ki, mint a mai Alpok. Az Alpok 1100 km hosszan húzódik a Genovai-öböltől a Bécsi- illetve a Pannon medencéig. Területe kb. 200 000 km², átlagos szélessége 180 km. Európa legmagasabb hegysége, több csúcsa 4000 méter fölött van.

Legmagasabb hegysége a Mont Blanc, a maga 4807 méterével.

Részei:

-A Keleti-Alpoknak csak egy kristályos vonulata van, ez a törzse, a központi kristályos vonulat. Ezt a kristályos törzset délről és északról is széles üledékes övezet kíséri. A főgerinc kemény gneiszből és gránitból áll. Hegységei 3000 méter fölé emelkednek. Tagjai: az Alacsony Tauern (hegyei a Pannon-medence szélén alacsonyan szétágaznak, nyugat felé már magashegység jellegűek, csúcsaik még nem érik el a 3000 métert és ezért nincsenek eljegesedve), a Magas-Tauern (Glockner-csoport, Venediger-csoport), a Ziller-völgyi-Alpok, a Silvretta, az Ortler, a Räti-Alpok, Tuxi-Alpok, a Stubai-Alpok, az Ötz-völgyi-Alpok és a Bernina. Megközelítésük nem okoz gondot, mert a Hágók (Semmering-,Brenner-,Bernina-Stilfs-hágó és a többi) és a technikailag magas szinten megoldott hágóutak biztosítják rajta az átjárást.

-Az Északi-Mészkő-Alpok 2000-3000 méter magas, változatos felszínű. Fehér mészkőfalú hegységeit három csoportba soroljuk: az Osztrák-Mészkő-Alpokra, a Salzburgi-Alpokra és az Észak-tiroli-Mészkő-Alpokra.

Az Osztrák-Mészkő-Alpok erősen karsztos. Alacsonyabb hegységei vannak. Ide tartozik a Schneeberg, a Rax, a Hochschwab és az Enns-völgyi-Alpok.  

A Salzburgi-Alpok hegységei tömzsibbek, karsztosabbak, hatalmas bástyákhoz hasonlíthatóak. Cseppkő- és jégbarlangok vannak bennük. Lejtőik meredekek, legmagasabb hegységeit csodálatos gleccserek borítják. Ide tartozik a Dachstein, a Hagengebirge, a Höllengebirge, a Hochkönig, a Steinerses Meer és a Watzmann.

Az Észak-tiroli-Mészkő-Alpok gerinceit mintha hatalmas vésővel csipkézték volna ki. Ide tartoznak a Kaisergebirge, a Karwendel, a Wetterstein, a Lech-völgyi-Alpok, az Allgäui-Alpok és a Rätikon.

-A központi kristályos vonulat és az Északi-Mészkő-Alpok között húzódik egy alacsonyabb, kevésbé változatos hegységekből álló Palasáv. Ide tartozik az Eisenerzi-Alpok, a Kitzbüheli-Alpok és a Verwalli-Alpok.

-A Mészkő-Elő-Alpok egy keskeny sáv, 1000-1800 méteres hegyeivel. Ide tartozik a Bécsi-erdő, a Salzkammergut-vidék és a Bregenzi-erdő.

-A Déli-Mészkő-Alpok anyaga változatosabb és töredezettebb az Északi-Mészkő-Alpokénál. Felszínén több a dolomit, alapja ókori pala. Ide tartozik a Júlia-Alpok, a Karawánkák, a Karni-Alpok és a Dolomitok.  

-A Nyugati-Alpok két kristályos vonulatból áll, belsőből és külsőből. A kettőt egymástól egy közbülső keskeny üledékes zóna, a Briançonnais-öv választja el egymástól.

A külső kristályos vonulat 1500 méter magas üledékes környezetből 3000-4000 méterre emelkedő gránithegyek és gleccservölgyek alkotják. Ide tartozik a Glarusi-Alpok, a Titlis, a Gotthard-masszívum, a Dammastock, a berni-Alpok, a Mont Blanc, a Belledonne, a Grandes Rousses, a Pelvoux , a Tengeri-Alpok (Mercantour).

A belső kristályos vonulat a tengerszint magasságával majdnem azonos magasságú Pó-alföldből hirtelen meredek, függőleges falak emelkednek 4000 méter fölé. Ide tartozik az Adula, a Ticinói-Alpok, a Wallisi-Alpok (Pennini-Alpok), a Gráji-Alpok és a Cotti-Alpok.

A közbülső üledékes vonulat 2000-3000 méter lapos tetejű hegyekből áll. Anyaga pala. Ez a Briançonnais-öv. Forgalmas hágói: Szent Gotthárd, Simplon, Nagy-Szent-Bernát, Kis-Szent-Bernát, Mont Genèvre, Mont Cenis és Tenda.

A külső üledékes vonulat részben ma is jégsapka borítja. Ide tartozik a Säntis, a két Mythen, a Rigi, a Pilatus, a Stockhorn, a Frioburgi-Alpok, a Chablais, a Vercors, a Chartreuse és a Provencei-Alpok.

Az Alpokban rengeteg mély völgy található. Két csoportra oszthatjuk őket, a hosszanti völgyekre és a keresztvölgyekre.

A jégkorszak az Alpok dús növénytakaróját megsemmisítette. Növényvilága ezért nagyon fiatal, csak néhány ezer éves. A növénytakaró kialakulását befolyásolja a tengerszint feletti magasság, a déli- és északi oldal, a lejtők meredeksége, a környező hegyek magassága és közelsége és még számos egyéb tényező. Délen a hegyek lábánál mediterrán örökzöld növények kápráztatják el az embert. Ezek a babér, mirtusz, füge, olajfaligetek, gesztenyeligetek, tölgyek 800 méter magasságig. 1000 méter magasságban tölgy, hárs, kőris fedezhető fel. 1500-2000 méteren lucfenyő, vörösfenyő és cirbolyafenyő, 2000 méter felett pedig törpefenyvesek (boróka, havasi, éger) vannak. 2500 méter és a hóhatár között havasi gyep, szekfű, kökörcsin tengődik.

A jégkorszakot az igazi alpi állatok átvészelték. A magas havasi övezetben élnek, ezért nem olyan könnyű találkozni egy zergével, kőszáli kecskével, mormotával, alpi nyúllal, havasi fajddal. Legmagasabban a keselyű és a havasi csóka rakja a fészkét. A hóhatár fölött a jégmezőkön csak rovarok élnek. Az erdőkben cickány, borz, hiúz, róka, farkas, medve a leggyakoribb állat.

Az Alpokra a magashegységi éghajlat jellemző. Tehát a hőmérséklet és a csapadék lépésről lépésre változik. Gyakran tapasztalhatják a turisták, hogy völgyben fáznak, 2000 méter magasságban pedig ragyogó napsütés van. Fontos a réteges öltözködés ebben a közegben, a napszemüveg, hátizsák, a bőséges folyadék. Bármerre járunk rend és tisztaság fogad bennünket, még a mellékhelyiségek is tiszták, kultúráltak. Precíz munka, kedves emberek várják a káprázatos környezetbe vágyókat.

Politika és gazdaság:

Ausztria 9 tartományból (Bundesländen) álló szövetségi állam.

Ezek: Alsó-Ausztria, Bécs, Felső-Ausztria, Burgenland, Karintia, Salzburg, Steiermark, Tirol, Vorarlberg. Mind a kilencnek saját kormánya van. 15 városból (Statutstadt) áll, melyeknek önálló városi alkotmánya és 84 politikai kerülete van. Valamennyi tartomány képviselteti magát a Szövetségi Tanácsban. Ez irányítja az ország bel- és külügyeit. A szövetségi kormány feje a kancellár. Fő jogalkotó intézmény az országgyűlés. Legfontosabb törvényhozó testülete a kétkamarás parlament (Nationalrat, Bundesrat). A választásokat négyévente tartják, ekkor a pártok által állított jelöltekre szavaznak a szavazásra jogosult választópolgárok. Ma 5 politikai párt képviselteti magát az osztrák parlamentben. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), az Osztrák Néppárt (ÖVP), a Die Grünen (Zöldek) és a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ).

Az államszerződés megszövegezéséről 1955. május 2-án, a négy nagyhatalom nagyköveteinek bécsi tanácskozásán döntöttek. Május 14-én már külügyminiszteri szinten voltak a tárgyalások. Másnap pedig a Belvedere-palotában Molotov szovjet, Dulles amerikai, MacMillan brit és Pinay francia, osztrák részről pedig Figl osztrák külügyminiszter aláírta az egyezményt. Ezután az ország gyakran volt közvetítő a nyugati kapitalizmus és a szovjet kommunizmus között. 1955. október 26-án a parlamentben törvénybe foglalták a semlegességi nyilatkozatot. Ezzel az Államszerződéssel kinyilvánították az ország örökös politikai semlegességét. Ezt a mai napig nagyon szigorúan betartják. Szociális és gazdasági szempontból azonban a Nyugatra támaszkodik. A Hadtörténeti Múzeumban a mai napig megtekinthetők a szovjet SU-100 típusú tank, az M-8 típusú amerikai páncélautó, dzsipek, melyek orrán ott van a mai napig a négy nemzet zászlócskája, mely jelezte a négy hatalom uralkodását az országban.  A régi hatalmas Habsburg Birodalom ma már csak emlék. Bécsben fontos csúcstalálkozókat tartottak régen és ma is. Itt található az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO), a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) székhelye, az Olajexportáló Országok Szervezete (OPEC) központi irodái. 1995-ben lett az Európai Unió tagja, azonban a NATO-hoz nem csatlakozott.       

Az ország energiaszükségletének nagy részét azok a vízerőművek biztosítják, amelyek felfogják gátjaikkal az Alpokból leolvadó hó vízét. Ausztria fő gazdasági ága jelenleg a turizmus. A hegyi gazdaságokból tejtermékek, szarvasmarha- és juhállomány bőven ellátja a városokat. Exportra is jut. A Keleti-síkságokról megoldott a búza- és egyéb gabonafélék. Burgenladban és Alsó-Ausztriában fehérbort készítenek. Speciális és igen magas szinvonalon kivitelezett termékeket gyártanak. Acélvárosaik, Linz és Donawitz nevéhez fűződik a világ legmodernebb acélgyártó módszere a világhírű Lin-Donawitz eljárás. Az évi nyersvas és nyersacél termelésének felét kivitelre termelik. Salzburg környékén optikai műszereket gyártanak sikerrel, exportra is termelnek. Ganz vidékén jelentős az elektronikai- és vegyipar, szintén exportra is termelnek. Gazdag erdőségeinek köszönheti, hogy papíripara is gyárt exportcikkeket. Ma négyszer annyi osztrák munkás dolgozik az iparban, mint más területen. Ausztria mezőgazdaságának bevétele rohamosan csökken, a turizmusból származó mellékjövedelem nélkül sok gazdálkodó és gazdaság tönkre menne. Bécs vonzáskörzetében élők kicsit szerencsésebbek, mert itt megterem a gyümölcs, búza és szőlő is.           

Vallás, őslakók és bevándorlók:

Ausztria lakossága keresztény, 85%-ban római katolikus vallású. Az egyház befolyása hatalmas. Az országban nagy számmal találunk katolikus templomokat. Az utak mentén gyakran láthat az arra haladó turista feszületeket, Mária-szobrokat. A protestánsok a lakosság 5%-át teszik ki. Elég jelentős a bevándoroltak száma. Ezek különböző nemzetiségű és vallású közösségekben élnek. A legnagyobb csoportot talán a mozlimok adják. Bécsben viszonylag sok zsidó él közösségeikben. Saját zsinagógájuk van, de a temetők minden felekezet számára közösek.

Etnikai összetétel:

Egységes nemzetállam, de Karintiában él szlovén kisebbség, Burgenlandban horvát és magyar kisebbség él. Bécsben pedig jelentős számban élnek magyarok és csehek. Miután 1990-ben kitört a délszláv háború, rengeteg menekült érkezett az országba. De rengeteg török vendégmunkás is érkezett az országba. A lakosság 95%-a német anyanyelvű.