Keresés:

ausztria.co on Facebook
Voralberg
innen: ide:
Gps koordináták:

-Vorarlberg tartomány:

Fővárosa Bregenz, területe 2601 km², lakossága 347 000 fő. Ausztria legkisebb alapterületű és legnyugatibb tartománya. Keleti részén a Bregenzi-erdő fekszik. Legmagasabb pontja a 3312 méter magas Pizz Buin. Régen az alemann törzsek lakták. A 15. századtól fokozatosan Habsburg-kézre került. 1919-ben lett önálló tartomány. A tartomány az osztrák textilipar fellegvára. Kereskedelmi központja Dornbirn, nagy hagyományokkal rendelkező vásárváros. Másik nagyobb települése Feldkirch. Energiaipara jelentős, exportra is termel a Benelux államoknak és németeknek. Hűen őrzik és ápolják hagyományaikat. Népviseletüket rendszeresen hordják. Csendes, falusias környezet várja az idelátogató vendégeket.      
 
Fővárosa Bregenz 1923-óta. Stratégiai fontosságú helyen épült a Bodensee (Bodeni-tó) keleti sarkában, a Rajna völgyének szélén, ahol az Osztrák- és Svájci-Alpok találkozik egymással. Négy ország, Ausztria, Németország, Svájc és a liechtensteini nagyhercegség találkozási pontján van. A rómaiak Brigantium névvel alapították a város, később Brancantia névvel Alemann település lett. 1451-1523 között a Habsburgok megvásárolták a környék várait, birtokait beleértve Bregenz városát is. A harmincéves háborúban lerombolták a svédek. Lakossága 28 000 fő. Előbb utóbb ez is, mint a legtöbb osztrák város a Habsburgok tulajdonába került. Sokáig Tirolhoz tartozott, 1919 óta fővárosa a Vorarlberg tartománynak. Két érdekessége a fővárosnak, hogy évente megrendezik a zenei fesztivált, mellyel az Ünnepi Játékok Városának (Festspielstadt) nevezik, valamint szőrmével borított címere. Ehhez hasonló egész Közép-Európában nem található. Gazdag, szép kisváros, macskaköves óvárosa lenyűgöző. 
A Bregenzi-erdő (Bregenzer Wald):
Vorarlberg északi részét és a Bregenzer Ache völgyét foglalja magába. A folyó meredek sziklafalak, enyhén lejtő hegyoldalak, szép kis falvak és egy hosszú, kanyargós szurdok mentén megtett út után beleömlik a Bodeni-tóba. Az itt lakók büszkék hagyományaikra, gondosan ápolják. 30 000 ember lakik itt és egy része az erdőnek átnyúlik Bajorországba. Az erdő északi része dombos, déli részén a völgyek szűkebbek, a hegyek magasabbak. Rengeteg csodálatos üdülőhellyel rendelkezik. A táj festői.
Feldkirch:
Vorarlberg leghangulatosabb városa. Gótikus stílusban építették házaikat. Ez az ország legnyugatibb városa. Itt látogathatjuk meg az Schloss Schattenburgot, mely ma is Vorarlberg legnevezetesebb és épen maradt vára. A várat a Montfort család építtette, árnyékvárnak nevezik. A vártoronyból csodálatos kilátás nyílik a városra, a várudvar pedig egyenesen festői látványt nyújt. A várban múzeum üzemel, mely vallási és történelmi kiállítással kedveskedik a vendégeknek.  
A svábok és az appenzellerek évszázadokon át küzdöttek a városért, aztán a XIV. században a Habsburgok vették meg. 1826-ban a város falait lebontották, mert terjeszkedni akart a város. 1925-ben a környező településeket (Levis, Altenstadt, Gisingen, Nofels, Tosters, Tisis) bekebelezte a város és így ezek kerületek lettek. Évszázados tornyai ma is védik a várost. Ahol régen a védelmi árkok húzódtak, ma összekapcsolódik a Feldkirchet, Németországot, Svájcot, Liechtensteint összekötő út. Feldkirchben lőtér, állatkert is megtekinthető. Másik különlegessége az erdei fürdője. amely rendelkezik gyermekmedencével, pezsgőfürdővel, 70 méteres csúszdával.
Bodensee (Boden-tó):
Európa egyik legnagyobb és legismertebb tava. Partjain és vizein három ország osztozik, Ausztria, Németország és Svájc. A Bodensee nem elválasztó határ, hanem az összekötő kapocs szerepét tölti be a partjain osztozó három ország között. Ausztria számára nagyon kényelmes vízi utat biztosít Nyugat-Európa felé. Az egész tófelület 538,5 km², ebből Ausztriáé csak 38 km². Hossza 74 km, az Alpok legnagyobb tava. Régen ennél is nagyobb volt, de idővel a Rajna hordalékának feltöltődésével csökkent a területe. A Rajna az osztrák részen ömlik a folyóba, másik végén csodálatos vízesésként, erős sodrású hegyi folyóként jelenik meg. A tó és környéke kellemes, mérsékelt éghajlatú. A II. világháború előtt Európa egyik legszennyezettebb tava volt a Bodensee, a Rajna pedig a legkoszosabb folyó. Mára azonban tökéletesen megfelel mindkettő a környezetvédelmi előírásoknak.     
Bludenz:
Öt völgy találkozásánál fekszik. 1418-1806 között (600 évig) a Habsburg kormányzók székhelye volt. A vasút megjelenése a XIX. században indította virágzásnak és fejlődésnek a várost. Ma virágzik a textilipara és faipara. Csokoládégyára, a Milka csokit gyártó Suchard cég világhírű. Bludenz 40 kilométeres körzetében 15 sípályát találunk. Nyáron túrázni, kerékpározni lehet a környéken.
Brandnertal:
Vorarlberg legrégebbi üdülőhelye. Bludenztől nyugatra a Brand-völgyben található. 904-2000 méter magasság között 53 kilométernyi sípálya várja a téli sportok kedvelőit. Síiskolát is fenntart. A 2965 méter magas Schesaplana csúcsról láthatjuk a csodálatos Lünersee nevű tengerszemet, amit sajnos egy erőmű kicsit elcsúfít.


Voralberg
forrás: kattintson ide