Keresés:

Tirol
innen: ide:
Gps koordináták:

-Tirol tartomány:

A Nyugat-Római Birodalom bukása után germán királyok és hercegek uralkodtak Tirolban. Aztán új bevándorlók jöttek a hegyek közé. Az Inn völgyébe jöttek a bajuvárok, a Lech völgyébe az alemannok, a Pó-síkság felöl pedig a longobárdok. A longobárd birodalmat aztán Nagy Károly megbuktatta. Tirol területét a maga kezében egyesítette és az országot hét grófságra osztotta. Hamarosan azonban Nagy Károly fia és unokái Észak-Tirolt a bajor hercegségnek, a déli részeket az olasz királyságnak adták. Mária Terézia uralkodása idején a tartományban fellendülés következett. Népiskolákat alapított, nagy hangsúlyt fektetett az oktatásra. Változások következtek az igazságszolgáltatás területén, a közéletben, az anyagi és szellemi műveltségben, virágzott a tudomány és művészet. Mária Terézia emlékét egy innsbrucki diadalkapu őrzi. Aztán fia II. József folytatta anyja megkezdett útját. Az 1805-ös Napóleoni háborút Tirol sem kerülhette el. Aztán Napóleon Tirolt átengedte Bajorországnak. A bajor uralom alatt Tirolnak még a nevét is megszüntették. A tartomány helyett három kerületet alkottak, melyek a minisztériumoknak voltak alárendelve. Még a tiroli országgyűlést is megszüntették. A tiroli emberekben ez nagy ellenszenvet váltott ki. 1809. április 27-én a híres Andreas Hofer a tiroli felkelés élére állt és kiűzték Tirolból az ellenséget. A tartomány 1813-ban került újra vissza Ausztriához. Száz békés év után következett az első világháború. A csaták a magyar-osztrák és olasz csapatok között a Dolomitokban zajlottak. Az 1919-es Saint Germain-i békeszerződés Tirol nagyobb és értékesebb, termékenyebb és kedvezőbb éghajlatú részét adta oda Olaszországnak. Ezt a mai napig nem sikerült megváltoztatni, Dél-Tirol ma is az Olasz Köztársasághoz tartozik. Fővárosa Innsbruck, területe 12 648 km², lakossága 631 410 fő. Fő bevételi forrása az idegenforgalom, évente 7 millió turistát lát vendégül. Északon Bajorországgal, délen Olaszországgal, nyugaton Vorarlberggel, keleten Salzburggal határos. Fő folyója az Inn. Tirol a XIII. században a Német-római Birodalomhoz tartozott. 1363-ig a Habsburgok és bajorok között vita tárgyát képezte. A Habsburgok kapták meg örökségként.
 
Fővárosa Innsbruck, az 1964-es és 1976-os  téli olimpiai játékok helyszíne volt. Rendkívül szép környezetben terül el az Inn folyó völgyében északon a Karwendel, délen pedig a Stubai-Alpok kétezer méter magas hegyei veszik közre. Az Alpok egyik legszebb városa, 116 000 lakossal. Ausztria legfiatalabb nagyvárosa. Innsbruck a snowboard fővárosa.Itt él és innenszármazik a legtöbb osztrák profi boardos. Innsbruckot az Andech birodalmi grófok alapították. 1239-ben kapott városjogot. A város magyar neve: híd az Innen át. Ez nagyon nagy jelentőségű, hiszen a város kereskedelmi kapocs volt észak és dél között. Tartományi fővárossá 1420-ban IV. Frigyes uralkodása alatt vált. Nagyarányú építkezés pedig Zsigmond uralkodása idején kezdődött. Innsbruck jelképe az Aranytető nevű fedett erkély. I. Miksa építtette IV. Frigyes korábbi palotájának homlokzatára. Az erkélyt 3400 aranyozott rézlemez borítja. Az udvari templom (Hofkirche) I. Miksa császár síremlékével Ferdinánd uralkodása idején készült. Maga Miksa tervezte meg saját síremlékét. A templom közepén áll a szarkofág a császár térdeplő bronzszobrával. Oldalain az uralkodó életéből vett jeleneteket ábrázoló domborművek díszítenek. A sír körül a császári család híres elődeinek, kortársainak életnagyságúnál nagyobb öntöttvas szobra áll. 28 szoborról beszélünk. A sír azonban üres, mert Miksa császár az alsó-ausztriai Wiener Neustadtban nyugszik. 1665-ben Innsbruck fejlődése átmenetileg megtorpant a Habsburg-ház tiroli ágának kihalásával. 1805-1814-ben Tirolt felosztották, ezzel elvesztette Innsbruck tartományi fővárosi rangját. A XIX. században különböző gyárakat építettek itt és a vasutat is létrehozták. Itt Innsbruckban van az a híres diadalkapu, melyet 1765-ben építettek Toscanai Lipót és spanyol Mária Ludovica esküvője alkalmából. Fehér márványból és egy tiroli homokkőfajtából készült. Az emlékművön az öröm és bánat jelképei egyaránt jelen vannak. Emlékeztet az esküvőre és arra, hogy Mária Terézia férje, I. Ferenc császár fia esküvőjén lett rosszul és meghalt. Így lett a Diadalkapu északi oldala a halál, a gyász, a bánat jelképe, a déli oldala pedig az élet, az öröm, a boldogság jelképe. A Diadalkapu után nézzük meg a Szervita templomot, Anna-oszlopot, az aranytetőt, a Várostornyot, a Helbling-házat.   
Tirol Ausztria legegységesebben hegyvidéki tartománya, a sízés Mekkájának nevezik. Északról a Bajor-Alpok, középső részén pedig az Ötz-völgyi-Alpok hatalmas hegyei húzódnak végig. Rengeteg hegye van 3000 méter magasságban. Két legmagasabb hegycsúcsa a Ziller-völgyi-Alpok és a Hohe Tauern hegyei 3700 méter magasságban. Nyáron pedig Tirol gleccserei biztosítják a síelést.
Axamer Lizum:
A síközpont 40 km hosszú pályával rendelkezik. Az Axamer Lizum különlegessége, hogy az olimpiai sikló a 2343 méter magas Hoandl csúcsra viszi fel az utasokat. Ezenkívül 5 ülőszékes és 4 húzólift szállítja az utasokat a hegyre. A pályák a kezdő síelőtől a profi síelőig minden igényt kielégítenek. Lizum közel van Innsbruckhoz, ahol pezsgő éjszakai élet zajlik. Az Axamer Lizum a környező síterepekkel együtt alkotja az Olimpiai sírégiót, melynek központjai: a Glunzeger, Patscherkofel, Seegrube, Schlick és a Stubai-gleccser.
Igls:
Innsbrucktól délre lévő kisváros. Nagyon kedvelt üdülő- és télisport központ. Az 1976-os Téli Olimpiára modern szánkó- és bobpályákat építettek ide. Közelében található 2247 méter magasan a Patscherkofel, mely a téli síexpedíciók és a nyári túrák kedvelt célpontja. A hegyre széklift, sikló és csákányos sífelvonó viszi fel a turistákat. A Sill völgye felett kanyargó útról (Römerstrasse) csodálatos rálátásunk van az Europabrückére (Európa-híd). Ezen a viadukton halad az Észak-Európát Olaszországgal összekötő rendkívül fontos és forgalmas autópálya.
Lienz:
Kelet-Tirol fővárosa, a tengerszint felett 673 méteren található. A város felvirágzása 1280-ban kezdődött, amikor is Götz grófok letelepedtek a Bruck kastélyban.
Groβglockner Hochalpenstraβe 1935-ben épült. Ez Európa egyik legszebb alpesi útja. Az út Ausztria legmagasabb csúcsához vezet. Karintia és Salzburg tartomány között a legjobb összekötő út. Olyan szép látványban részesül az arra autózó, hogy a látvány mellett még az útdíj hatalmas összege is eltörpül. Ez az út köti össze a déli Möll-völgyet az északi Salzach-völggyel, a karintiai Heiligenbluttól a Salzburg tartományban lévő Bruckba vezet. Az út 48,3 km hosszú, 27 kanyarral, 12% emelkedési szöggel építették meg. Itt a környéken érdemes még meglátogatni a Kálvária-hegyet, a Wirtsbauer Alm-ot (1745m) és a Göβnitzfall vízesést. Szintén hamarosan itt tekinthetjük meg a Pasterze-gleccsert. Jege 10 km hosszú, 15 méter vastag. Kiterjedését tekintve a legnagyobb gleccser a Keleti-Alpokban. Magasan fölötte láthatjuk az Erzherzog-Johann Hütte-t (3454 m), mely Ausztria legmagasabban lévő menedékháza.
Kitzbühel:
A kitzbüheli síparadicsom egy drága idegenforgalmú központ. A téli sportot kedvelőknek igazi aranybánya. A területen több sí- és snowboard iskola és síóvoda működik. Sífutópályája 80 km hosszú. Aztán 80 km kirándulóút, szánkópálya, teniszcsarnok, squash, tekepálya, fedett uszoda szolgálja a kikapcsolódást. Esténként szánkópartikat, lovasszán és tiroli folklóresteket tartanak. A Pass Thurn és Kitzbüchel között megépült síösszeköttetés elkészültével már nem kell síbusszal utaznunk, ha vissza akarunk jutni Kitzbüchelbe. 2005. január 15-én üzemelték be a világ leglátványosabb kötélpályáját, a 3S elnevezésű Dopplemayr kabinos liftet. 1271-ben Bajor Lajos emelte császári városi rangra. Rézbányászata már a császár idejében jelentős volt.
Ötztal:
Az Ötz folyó völgyében van. Ez Tirol legmagasabban lévő és legkiépítettebb sícentruma. Az Ötztal Arena magában foglalja a Sölden feletti nagyon felkapott pályákat, Hochsölden, Giggijoch, Gaislachkogl. 1999 óta egész évben síelhetünk itt, mert új liftekkel kapcsolták össze a Tiefenbach és Rattenbach gleccserközpontokkal. Síeljük végig a 11 km hosszú, 1680 méter szintkülönbségű pályát, melynek kiindulópontja a 3056 méter magas Gaislachkogl, a vége pedig Sölden belvárosa.
Kufstein:
1393-ban III. Stephan herceg városi joggal ajándékozza meg a helyet. Kellemes üdülőközpont. Érdemes megtekintenünk itt Kufstein várát. Az Inn folyó partján épült egy magas sziklafejen, jól kiemelkedik környezetéből. A Császártorony felső emeletén vannak azok a cellák, melyekben politikai foglyokat tartottak fogva. Magyar, veszélyesnek ítélt politikai foglyok voltak itt bezárva. Itt raboskodott Wesselényi Miklós, Batsányi János, Szentjóbi Szabó, Teleky Blanka, Leövey Klára, Szulyovszky Menyhért, Rózsa Sándor és Kazinczy Ferenc.
Achen See:
A legnagyobb tiroli vízfelület. 1 km széles, 9 km hosszú, a tengerszint felett 900 méterrel. Az Inn és az Isar folyók medencéi között terül el. Északi oldalán láthatjuk a Karwendel-hegyláncot, mely egészen Innsbruckig terjed. Keleten a Rofan-hegység, melynek legmagasabb pontja a 2259 méter magas Rofan-spitze. Az Achen See gőzös vontatású fogaskerekű vasúttal közelíthető meg, mely Jenbachból indul.  
Hall:
A város fejlődése szorosan összekapcsolódott a sóbányászattal. Fő bevételi forrás volt ez 1244-1967 között. A Habsburgok számára 1363 óta fő bevételi forrás volt a sóbányászat. 1477-ben ide helyezték át a meráni fejedelmi pénzverdét, hamarosan ez lett Európa első nagy ezüstpénzverdéje. A Pénzverők tornya (Burg Hasegg) 12 szögű zömök torony. Nagyon jól jött a közelben levő schwazi ezüstbánya. A guldiner a világ akkori legnagyobb ezüsttallérja volt, értékálló fizetőeszköz.  
Schwaz:
Az Inn völgyének forgalmas kereskedővárosa. A XVI. században Tirol második legnagyobb települése volt. Az 1809-es Napóleoni háború idején súlyos károkat szenvedett, de azért maradtak fenn értékes műemlékei. Régen az ezüstbányászat központja volt. Egyik bányáját, a Silberbergwerk-et megnyitották a látogatók előtt. Kisvasúttal vagy idegenvezetővel vezetett séta során tekinthető meg.
Schwazhoz közel van a Schloss Tratzberg vár. Az épület reneszánsz stílusban épült, határerődítmény volt régen. A bajorok ellen nyújtott védelmet az Andechs-grófok számára. Sok gazdája volt már, jelenleg az Enzenberg család magántulajdona. Van benne egy pici múzeum. A várban található  egy fegyverterem, Királyi szoba, mely Csehországi Anna (a tiroli herceg özvegye) szobája volt. Végül pedig a Habsburg-terem, mely I. Miksa császár családfáját mutatja be a család 148 tagjának arcképével. Kazettás mennyezetét a középen álló vörösmárvány oszlop tartja. A Fugger-család szobájában megmaradt az eredeti reneszánsz díszítés. Legszebb látnivalója az 1515-ből fennmaradt, intarziával gazdagon berakott ajtó.
Wattens:
Itt található a Swarovski gyár- és múzeum, mely messzeföld híres üvegdíszeket és üvegékszereket gyárt és mutat be múzeumában, a hölgyek nem kis örömére. Itt láthatjuk a világ legnagyobb, 300 000 karátos metszett kristályát és egy 11 méter magas kristályfalat, melyben több tonna súlyú féldrágakő csillog.    
Arlberg:
Vidéke el volt zárva Ausztria többi részétől és inkább Németország és Svájc felé orientálódott. 1880-1884 között azonban megépült a Vorarlberg és a többi országrészt összekötő vasúti alagút. Az 1310 méter magasságban fúrt alagút, mely 10 238 méter hosszú, sokáig Ausztria leghosszabb alagútja volt. A Keleti-Alpokban húzódó Arlberg-hágó az Északi- és Fekete-tenger vízgyűjtő területe, a Rajna és Duna mellékfolyói között az európai vízválasztó vonal részét képezi. Az Arlberg-hágó alatt 14 km hosszú alagút van, melyet 1978-ban nyitottak meg. Akkor ez a világ leghosszabb alagútja volt. Itt az arlbergi régióban nagyon sok exkluzív síüdülőt kereshetünk fel. Például St. Anton am Arlberg, a régió legnagyobb síüdülője. Rengeteg sípálya veszi körül. Ha kevésbé tudunk síelni, akkor ajánljuk Lecht városát. Ide járnak előszeretettel királyi családok, filmsztárok és rengeteg híres ember. Az egész síszezonban biztosan jóminőségű hó borítja a pályákat, utakat.
Zillertaler Alpen a Magas-Tauern egyik mellékvonulata, meredek kristálypalából álló hegyvidék. Legmagasabb pontja a 3510 méter magas Hochfeiler.
A Zillertal, a Ziller folyó völgye Innautól az osztrák-olasz határig terjed. Az eleinte széles, magasan fekvő terület Mayrhofen után négy szűkebb völgyre tagolódik. Ezek a völgyek mélyen benyúlnak a hegyláncok közé. A legtöbb mellékfolyón völgyzáró gátak építésével mesterséges tavakat hoztak létre. Innen látják el energiával a környéket. Ezen a részen különösen nagyon népszerűek a sípályák. Elsősorban említsük meg a Tuxer-gleccser sípályáit, a mayrhofen-finkenbergi pályát és a Zell am Ziller városa pályát. A vidék káprázatosan szép. Nem csak a síelők körében népszerű. Nyáron a túrázók és kerékpárosok is szívesen látogatják. A környék legnagyobb mesterséges tava a Schlegeisstausee, mely a Hochfeiler-masszívum és a Schlegeis-gleccser lábánál található.


Kufstein, Tirol
forrás: kattintson ide